Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Szexuális viselkedés  

                     

A többi állathoz hasonlóan a kutyák alapösztöne a fajfenntartás. Ugyanakkor a szukák csak

bizonyos időszakokban párzanak, általában évente kétszer. Másfelől a kan az év bármelyik

időszakában képes párzásra, és ha lehetősége van rá, nagy távolságokat is megtesz, hogy

tüzelő szukát találjon. A szuka általában 3 hétig tüzel, és ilyenkor a kanok számára nagyon

vonzóvá válik. Ilyenkor a szuka viselkedése is megváltozhat, izgatottabb és nyugtalanabb lehet,

de általában a tüzelés második hetéig nem engedi magához a kanokat. Ugyanakkor a szukák

különbözőek, és néha a tüzelés első és utolsó napján is hajlandóak párzásra. Ezért ügyeljünk

arra, hogy a tüzelés teljes ideje alatt biztonságban tartsuk a szukát.Néhány szuka vemhesség

jelét mutathatja a tüzelés után 1-2 hónappal, akkor is, ha nem vemhes. A szuka tejet termelhet,

és egyéb jeleket is mutathat, ilyenkor keressük fel az állatorvost.A fajfenntartás ösztöne által

irányított viselkedés a gazdákat zavarhatja, ilyenkor megfontolandó az ivartalanítás, amiben az

állatorvos tud segíteni.vA szuka kutyák átlagosan 6 és 9 hónapos korukban tüzelnek  először, és

ekkor már termékenyek is. Ebben a korban a szukák még fejlődésben vannak, így semmiképpen

sem tanácsos a kutyát ekkor befedeztetni, mert az egészségkárosodással járhat. Az első alom

ideális időpontja a harmadik, negyedik tüzelésre tehető, amikor a szuka már másfél-kétéves. Bár

a legtöbb kutya élete végéig ivarzik, 8-9 éves kora után már ne pároztassuk. Hogyan veheted

észre, hogy tüzel a kutyád? Ilyenkor a külső nemi szervek megduzzadnak, és véres váladék folyik

belőlük. Az ivarzó állat étvágya általában megnövekszik, gyakran, de egyszerre kevesebbet vizel,

néha agresszívvá válik. Ivarzás alatt fokozottan kell figyelned kutyádra, hiszen ebben az

időszakban elszökhetnek a kanok után. A tüzelés időtartama egyedenként változhat, de átlagban

20-25 napig tart. Az egészséges szukák félévente tüzelnek. A tüzelés 7-9. napjáig a szukák

általában nem engedik magukhoz a kant, sőt kifejezetten elutasítóak lehetnek. A 9-13. nap

között, ami az optimális fedeztetési idő, a legtöbb szuka jellegzetes viselkedéssel tudatja párzásra

való kézségét. A szuka ilyenkor dörgölődzik, farkát félrecsapja. Erre az időszakra a véres

váladékképződés csökken, a váladék színe átlátszóvá válik. A biztos eredmény érdekében a

fedeztetést érdemes legalább egyszer megismételni. Ennek optimális időpontja az első

fedeztetést követő 1-2 nap. Miután a szukában egyszerre 15-20 petesejt is megérik, így a

többszöri fedeztetéssel növelhető a kiskutyák száma. Ma már a szukák véréből a jellegzetes hormonális változások alapján meg tudják határozni a fedeztetés optimális időpontját, ami főleg

tenyészállatoknál vált gyakorlattá. Ilyen vizsgálatot végeznek például a Szent István Egyetem

Állatorvos-tudományi Karának Szülészeti Tanszékén. A vizsgálattal megelőzhető a többszöri,

gyakran sikertelen fedeztetés és a meddőség bizonyos esetei is kiszűrhetők. A tüzelés vége felé,

függetlenül attól, hogy pároztattad-e kutyádat, a váladékozás megszűnik és a nemi szervek is

visszanyerik eredeti formájukat. A szuka egészségi állapotát nem befolyásolja kedvezőtlenül, ha

egyetlen egyszer sem ellik életében. Ha nem szeretnél kiskutyákat, jobb, ha ivartalaníttatod már

fiatal korában. A rutinműtétnek számító beavatkozás után egy héttel kutyád már ismét a régi lesz.

Tévhit az is, hogy a szuka a műtét után feltétlenül elhízik. Ez általában azért következik be, mert a

tulajdonos ugyanannyi eledelt ad neki, mint a műtét előtt, ám ilyenkor már a nemi aktivitás hiánya

miatt kedvencünknek kevesebb táplálékra van szüksége.

 

 

 

A kutya szaporodásbiológiája

 

 

Ivar- és tenyészérettség.

  • A nemi érettséget a szuka általában 6-9 hónapos korban éri el.

  • Ezt az első tüzelés jelzi, amely kisebb testű fajtákban rendszerint korábban, nagyobb testűekben később jelentkezik.

  • A környezeti hatások közül az ivarérettség idejét különösen a tartásmód befolyásolja, az ún. szobakutyák ivarérettsége több hónapot is késhet.

  • A tenyészérettség szaporításra való alkalmasságot jelent, ami általában a második és a harmadik tüzelés idejével és a fajtára jellemző testtömeg elérésével esik egybe.

  • A kan kutya az ivarérettséget 7-10 hónapos, a tenyészérettséget kb. 12 hónapos korában éri el.

 

A kutya ivari működésének sajátosságai

  •  

  • A szuka ivari ciklusa

  • A kutya nemi ciklusa több vonatkozásban is különbözik a többi háziállat nemi működésétől.

  • A kb. 2 hónapos nemi ciklus 9 napos előivarzásra,

  • 5-8 napos ivarzásra, kb. 2 hónapon át tartó sárgatest fázisra és ezt követő 4-4,5 hónapos nyugalmi időszakra tagolható.

  • Az elő ivarzás alatt a hüvelyből véres ivarzási nyálka ürül, amelyet a köznyelv "tüzelésnek" nevez.

  • A tüzelés azonban magában foglalja a "vérzést" követő rövidebb tényleges ivarzás időszakát is, ami lényegében a termékeny időszak (a párosodási hajlam és fogamzóképesség) ideje.

  •  

  • A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, a tüzelés évente általában csak kétszer jelentkezik.

  • A két ivarzási idő között eltelt intervallum nem szükségszerűen hat hónap.

  • Esetenként négy-öt, kivételesen tizenkét hónap is lehet.

  • A tüzelés jelentkezésében szezonális jelleg is föllelhető.

  • A legtöbb kutyafajta évi első tüzelése február-március, a második augusztus-október hónapban jelentkezik

  • ritkábban a nyár eleji hónapokban is megfigyelhető.

  • A szuka tüzelésének két szakasza jól elkülöníthető:

  • - a petefészek állományában a tüsző növekedéssel együtt járó elő ivarzást a véres ivarzási "nyálka" ürülése jellemzi;

  •  

  • az ezt követő ivarzás idején a szuka a kan közeledtét tűri, azt felveszi és hajlandó párosodni.

  • A tüzelést jól észrevehető külső tünetek kísérik.

  • A " vérzés" megjelenésével egy időben a szuka viselkedése feltűnően megváltozik: nyugtalan lesz, előszeretettel és gyakran elkóborol, étvágya csökken, pérája megduzzad, kissé megnyúlik, a kevésbé pigmentált bőrű egyedeké vöröses színű lesz, némely szukát gyakori és elaprózott vizelet ürítés is jellemez.

  • Az előivarzás alatt ürülő véres ivarzási nyálka hígan folyó, barnásvöröses színű, és kb. 7-10 napon át észlelhető.

  • A szuka ekkor még a kan közeledtét nem tűri.

  •  

  • Kb. a 10. nap után az ivarzási nyálka véres jellege megszűnik, "feltisztul", és a tüszők ebben az időszakban repednek föl.

  • A szuka viselkedése megváltozik, a kan közeledését elfogadja, ez az idő a legalkalmasabb a párosításra.

  • A véres nyálka ürülésének időtartama fiatal, először tüzelő szukánál a szokásosnál rövidebb, 3-5 napos lehet, sőt lehetséges, hogy szinte észrevétlen marad.

  • Egyes esetekben a tüzelés abbamarad, majd 1-3 hét múlva ismét jelentkezik. Az ilyen típusú tüzelés is lehet termékeny.

  • Eredményes és fogamzást is jelentő fedeztetés ebben az esetben a második, tehát a visszaivarzásnak látszó vérzéses periódusban lehetséges.

  •  

  • Szukában a tüszőrepedés a tényleges ivarzás   1-2. napján (a véres nyálka ürülését követő napokban) következik be.

  • Valamennyi érett tüsző viszonylag rövid időn belül, néhány óra alatt megreped.

  • A kiszabadult petesejtek a tüszőrepedés után meg nem tekinthetők érettnek.

  • A petevezetőben mintegy három-négy napon át a második, számfelező érési osztódáson esnek át, és csak ezután válnak alkalmassá a megtermékenyülésre.

  • Érésük után a petesejtek még 24- 48 órán át megőrzik termékenységüket

  •  

  • Ismeretes, hogy az ondósejtek a nőivarú kutya nemi utjaiban több napon át, általában 4- 7 napig is, termékenyítőképes állapotban maradnak.

  • A fogamzáshoz egyetlen pároztatás is elegendő lehet, ha arra megfelelő időpontban kerül sor. így az optimális fogamzásnak egészséges, szabályos nemi működésű kutyáknál csak egyetlen kritikus mozzanata van: a megfelelő fedeztetési időpont megválasztása.

  • Egy átlagosan 18 napos tüzelésű szukáknál (11 nap előivarzás + 7 nap ivarzás) a termékenyítésvágy pároztatás optimális ideje (figyelembe véve a petesejt ereséhez szükséges tüszőrepedés utáni 2-3 napot is) a vérzés kezdetétől számítva a 13. és 17. nap közé esik.

  • Mivel ugyanakkor az előivarzás és az ivarzás időtartama fajtánként, egyedenként, a klimatikus körülmények és az állat életkora függvényében változhat, a pároztatás megfelelő időpontjának megválasztásához különféle vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen.

  •  

  • Párosodáskor az ondósejtek 15-20 percen belül eljutnak a petevezetőbe, ahol 4-7 napon át életben maradnak és termékenyítőképesek.

  • Lényegében tehát a megfelelő időben végzett párosításkor a termékenyülésnek - az ondósejtek viszonylag hosszú élettartama miatt - elég nagy esélye van.

  • A gyakorlati tenyésztésben mégis egyszeri párosításkor két véglettel számolhatunk

  •  

  • 1. A tüszőrepedés ritkábban a tényleges ivarzás előtt 2-3 nappal, a vérzés időszakában kivetkezik be, s a pároztatáskor (a vérzés megszűnte utáni 2-3. napon) az ondósejtek már nem találnak életképes petesejtet.

  • Az elöregedett, de meg termékenyült petesejtek is elpusztulnak. Vemhesülésre tehát nem kerül sor, a szuka üres marad, esetleg álvemhesség jelentkezik.

  •  

  • 2. A tüszőrepedés megkésve (az ivarzás utolsó, pl. 4. napján) történik meg, és a párosításra ugyanakkor megfelelő időben, meg az 1. napon sor kerül.

  • A petesejtek megtermékenyülése ebben az esetben később fog bekövetkezni. A tüszők -az előző számoknál maradva -a párosítás utáni harmadik napon repednek meg, és a négy- napos érésük miatt a termékenyülésre csak a 7. napon kerülhet sor.

  • Ez lehetséges, mivel az ondósejtek jó esetben meg életben vannak.

  • A késedelmes tüszőrepedés következménye a vemhesség időtartamának látszólagos meghosszabbodása lesz, mivel a vemhesség idejét általában a párosítástól számítjuk.

  •  

  • Egyes szukák nem hajlandók a párosodásra

  • -a szukát és a kant nem megfelelő időben (túl korán vagy túl későn) hoztak össze

  • -a tulajdonosok jelenléte vagy a segédkezők közreműködése zavaró az állatok szamara,

  • -pszichés tényezők, mint pl. az idegen környezet, tapasztalatlanság és a félelem (különösen idősebb szűz szukák idegenkednek a párosodástól),

  • -egyes "partnerek" különösebb ok nélkül egyszerűen nem kedvelik egymást, -anatómiai rendellenességek, pl. a hüvely bejáratának heges szűkülete, daganat,

  • veleszületett rendellenességek, így sövények, kötegek jelenléte, amelyek mechanikailag akadályozhatják a párosodást.

  •  

  • A jelenleg ismert ciklusdiagnosztikai módszerek kutyánál a következők.

  • Klinikai vizsgálat

  • -Hüvelyvizsgálat (hüvelytükrözés) -tűrési reflex megállapítása (a péra és a gáttájék bőrének simogatásával, illetve a hímmel szembeni viselkedés megítélésével)

  • -Hüvelykenet sejtképének vizsgálata

  • -Hormonszintmérések (LH, progeszteron)

  • 4. Egyéb műszeres vizsgálatok (hüvelyváladék elektromos ellenállásának mérése, állapotának ultrahangos ellenőrzése 

  • A tenyésztők szeles körben alkalmazzak a fedeztetés optimális idejének meghatározására a tűrés (párosodási készség) jelentkezését és az ivarzás másodlagos jeleit. Ez a módszer nem mindig megbízható.

  •  

  • Fogamzásgátlás (ivarzásmegelőzés és ivarzáselnyomás). Minden olyan beavatkozást, amely a szuka ivarzását és fogamzását rövidebb vagy hosszabb időtartamra, de még visszafordíthatóan vagy végérvényesen megakadályozza, a fogamzásgátlás fogalomkörébe soroljuk.

  • Az átmeneti fogamzásgátlás olyan kutyák tartásakor nagy jelentőségű, amelyeket hosszabb ideig nem kívánunk tenyésztésbe állítani.

  • A fogamzásgátlás jelenleg ismert módszerei :

  • Műtét, mint végleges megoldás, a petefészkek vagy a méh és a petefészkek együttes eltávolításából áll. Ez utóbbi elsősorban mar vemhesült kutyán, illetve olyan esetekben indokolt, amikor a méhben kóros elváltozások (gyulladás, nyálkahártya- túltengés, daganat stb.) állapíthatók meg.

  •  

  • A petefészek eltávolítása után az esetek 5-10%-aban valamilyen következménnyel számolhatunk. így pl. vizeletürítési zavar, a szőrzet megváltozása (pigmentáció fokozódás, kihullás) és elhízás jelentkezhet.

  • A kan kutya ivartalanítása után többnyire csak elhízás tapasztalható.

  • Gesztagénkezelés. A reverzibilis fogamzásgátlás leginkább bevált m6dszere a különféle gesztagénkészítmények( pl: miborelon, proligeston) adása.

  • Ezek alkalmazása egyszerű és megbízható.

  • A depó-gesztagének 4-6 hónaponkénti sc. vagy im. adagolásával a ciklus felfüggeszthető és a tüzelés tünetei is elnyomhatók.

  • A tüzelés elnyomása után mint- egy 4-6 hónapos szünettel számolhatunk.

  • Fogamzásgátlás csak egészséges szukán végezhető, és az állat a kezelés időtartama alatt rendszeresen ellenőrizendő

  •  

  • A párosodás és a fogamzás után az embriók megtelepedése megelőzhető ösztrogének adásával.

  • Az ösztrogének a korai vemhességi fázisban kétféleképpen fejtik ki hatásukat.

  • Egyrészt az ösztrogén / progeszteron  arány megváltoztatásával az osztódó petesejt petevezetőbeni, méh fele irányuló mozgását (tuba passzázst) változtatják meg.

  • A vándorlás lelassul vagy visszafele irányul, miközben a szedercsira stádiumú képlet elpusztul.

  • Másfelől az ösztrogének a méhnyálkahártya állapotát is megváltoztatják, az embriót tápláló váladék (embriotróf) termelését mérséklik és a nyálkahártya túltengés irányába toljak el.

  • Az ilyen méhnyálkahártya alkalmatlan az embrió megtelepedésére, s a kezelés következtében korai embrióelhalás és felszívódás következik be.

  •  

  • Ivarzás és ciklus kiváltása.

  • A tüzelés szukában csak nehezen, igen változatos egyedi reakciókkal és többnyire csak gyenge hatásfokkal, 20-60%-os valószínűséggel indukálható.

  • A tüzelés gyógyszeres kiváltásának legkedvezőbb időpontja a nyugalmi periódus, ezen belül is a nyugalmi időszak utolsó harmada.

  • Ennek megállapításában segítségünkre lehet a korábbi tüzelések időpontjának ismerete, illetve a hüvelynyálkából készített sejtkép jellege.

  • Rendszertelenül tüzelő szukában csak a hüvelykenet, illetve a vér progeszteron szintje nyújthat kielégítő támpontot.

  • A tüzelés indukálását célszerű azokban az időszakokban megkísérelni, amikor a szuka szezonális tüzelése egyébként is varható (február-március, augusztus-október).

 

A szuka ivarzási és cikluszavarai

 

A nőivarú kutya meddősége okának megállapítása nem könnyű feladat.

 

A tüzelések ritkább jelentkezése, így az ivarzás részleteire vonatkozó adatok hiányossága, az ivarszervek nehéz vizsgálhatósága egyaránt megnehezítik a terméketlenség okának tisztázását.

  • Néhány vizsgálati módszer a szaporodási zavar okának feltárására.

  • -A vérhormonszintek mérése (progeszteron, LH) a tüszőrepedés, az optimális párosítási időpont és a termékenységi zavar endokrin okának megállapítására.

  • -Funkcionális vizsgálótesztek az egyes belső elválasztású mirigyek ( agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvesekéreg) működőképességének megítélésére.

  •  

  • -A nemi szervek bakteriális flórájának vizsgálata a fertőzöttség és a helyes gyógykezelés meghatározása céljából.

  • -A nemi szervek műszeres (laparoszkópos) megtekintésével az anatómiai okok feltárása.

  • -Viselkedési megfigyelések (tűrés, ellenszegülés, agresszivitás, tartós tűrés stb.) a tüzelés körüli időben.

  • A kutya átlagos tüzelési időköze (ciklushossza) 6-7 hónap közé esik. A szélsőséges értékek 4-8 hónap között változnak, ennél rövidebb vagy hosszabb ciklusoknál mar az ivari működés komoly zavara merülhet föl.

 
 

  • Egyszeri ivarzás
  • A kutya fajban az évi egyszeri ivarzás nem ismeretlen. A dingó, a farkashoz közel álló és északi fajták, továbbá ezek keresztezései évente csak egyszer tüzelnek.
  • Az ivarérés ("pubertás") során jelentkező első szabályos ivarzás időpontja és intenzitása is változó; egyes fajták (sok kistestű) 4-5 hónapos korban, mások (inkább nagytestűek) csak 16-18 hónaposan ivarzanak először.
  • A szaporodási funkciók 6 éves kor után mérséklődnek (alomszámcsökkenés), 8 éves kor fölött pedig már a legtöbb fajtánál terméketlenség és különböző szaporodási zavarok jelentkeznek.

 
 

  • Kettészakadt tüzelés ("split" ivarzás )
  • Szabályos ciklushosszúság mellett jelentkező rendellenesség. Jellemzője, hogy a tüzelés szabályosan, péraduzzanattal és vérzéssel jelentkezik, majd néhány nap után a tünetek hirtelen alábbhagynak és megszűnnek.
  • Hosszabb, általában 2-6 hetes szünet után a tüzelés ismét megfigyelhető, amit a legtöbb tulajdonos második, rövid időn belül fellépő újabb ivarzásként (visszaivarzásként) tart számon.
  • Ez az un. kettészakadt tüzelés gyakran tapasztalható ivarérés alatt lévő, fiatal kutyáknál. Tenyészérett, felnőtt állatoknál sem ritka.
  • A kettészakadt ivarzás nem feltétlen jelent terméketlenséget, mivel az un. második tüzelés rendszerint fogamzóképes.
  •  

  • Csendes tüzelés

  • A csendes, tünetszegény tüzelés szabályos ciklus mellett bármely korcsoportnál előforduló jelenség. A tüzelés tünetei alig vagy egyáltalán nem észlelhetőek.

  • Egyes fajtáknál (pl. spánielnél, yorkshire terriernél, pulinál) gyakrabban megfigyelhető.

  • A "csendes" megjelölés csak a tünetekre vonatkozik, mivel a szuka petefészkén szabályos tüszőnövekedés, tüszőérés zajlik, és sor kerül a tüszőrepedésre is, bar az érett tüszők száma az adott fajtara jellemzőnél kevesebb lehet.

  •  

  • A csendesen tüzelő szukákat a kanok szaglásukkal jól érzékelik, mégis a párosítás alkalmas időpontjának meghatározása csak hüvely- és sejtkenet vizsgálattal, valamint progeszteron méréssel lehetséges.

  • Gyakran jó hatású a kanokkal vagy más ivarzó szukákkal való együtt tartás (biostimuláció). Több szuka együtt tartásakor gyakran megfigyelt jelenség a szukák kölcsönös serkentés miatt kialakuló egyidejű és kifejezett tünetek mellett jelentkező ivarzása (szinkron ivarzása). 

  •  

  • A tűrés hiánya

  • Egyes szukák szabályos ivari működésük ellenére sem tűrik a kant. A háttérben általában a "szűzies" tartózkodás, a válogatás, a megszokás, a rangelsőség és esetenként a nemi szervek valamilyen veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenessége, pl. hüvelyszűkület, -sövény áll.

  • Ilyen esetekben a mesterséges termékenyítés alkalmazása jöhet számításba.

  • A nem megfelelő, általában túl késői időpontban jelentkező tűrés (párosodás) sem ritka oka a szuka üresen maradásának. Erre főleg akkor van esély, ha a tüszőrepedés az átlagnál korábbi időpontban következik be, és a petesejtek a nagy nehezen összehozott párosítás idejére már elöregednek

  •  

  • Túl hosszú idejű tűrés.

  • A több mint 10 napon át tartó párosodási készség oka a tüszőérés és -repedés zavarában keresendő.

  • Az elhúzódóan ösztrogén hormont termelő, de fel nem repedt és részben már progeszteron termelő sejteket is tartalmazó tüszők a szabályos párosodás ellenére is a fogamzás elmaradásához vezetnek.

  • A tüszők felrepedés nélküli perzisztálása az üresen maradás nem ritka oka kutyánál

  •  

  • A ciklus hosszának megváltozásával járó zavarok.

  • Túl rövid ivarzásközök

  • A 4 hónapnáI rövidebb ciklusok gyakran terméketlenséget jeleznek.

  • A háttérben hormonális ( endokrin) rendellenességek állhatnak, melyek csak küIönféle, vérhormon mérésekre alapozott tesztekkeI deríthetők fel.

  • Némely szuka rövid ciklusa ellenére is jó szaporodóképességgel rendelkezik, ezek vaIójában azok a plusz genetikai variánsok, amelyek az évi kétszeri tüzelés helyett mar a többszöri ivarzásra hajlamosak.

  • Tekintettel a kutya faj genetikai sokszínűségére, ezen egyedek ciklusát szabályosnak kell tekinteni .  (csak minden második vagy harmadik ivarzásuk tekinthető teljesen szabályosnak, a többi tüszőrepedés nélküli)

  •  

  • Túl hosszú ivarzásközök.

  • A 8 hónapnál hosszabb ciklusú szukáknál a csökkent pajzsmirigyműködés alapos gyanúja áll fenn.

  • A pajzsmirigyműködés elégtelensége 4 éves kor fölött általában nem ritka jelenség, egyes felmérések szerint minden 400. kutyánál megállapítható.

  • A hormonális rendellenesség laboratóriumi módszerekkel (hormonszint mérésekkel, terhelési próbával, szövettani vizsgálatokkal) diagnosztizálható.

  • A pajzsmirigy hormonok egyedre szabott adagolásával a ciklus hossza rendezhető és a termékeny tüzelések jelentkezése biztosítható. 

  •  

  • A ciklus és az ivarzás elmaradása.

  • A ciklikus ivari működés teljes elmaradása súlyos szaporodási zavarnak tekintendő, hátterében gyakran valamilyen endokrin rendellenesség húzódik meg.

  • -a pajzsmirigyműködés csökkenése vagy hiánya,

  • -a petefeszek elsődleges hormonális működészavara (fejletlen petefészkek, petefészek sorvadás),

  • -a mellékvesekéreg fokozott működése (CUSHING-kór),

  • -a növekedési hormon termelődésének csökkenése vagy fokozódása,

  • -gyulladás- és allergia csökkentő glükokortikoidok hosszan tartó adása az agyalapi mirigy gonadotrop hormonok termelését is mérsékli, és következményesen elnyomja az ivari működést.

  •  

  • A kutya vemhessége

  • Az ondósejtek viszonylag gyorsan, 10-20 perc alatt följutnak a petevezetőbe, és itt, de legfőképpen a petevezető és a méh határán levő összekötő szakaszon tarolódva kb. egy héten át megőrzik termékenyítőképes állapotukat.

  • A termékenyülés után a zigóta osztódásnak indul és 16-32 sejtes stádiumban a párosodást követő 8-15 nap között lejut a méh üregébe.

  • Itt a morula és a korai blasztociszta fejlettségi stádiumban több napon át szabadon mozog a méhben.

  • A méhbeli vándorlás célja a megfelelő tápanyagellatás és az alkalmas megtelepedési terület megkeresése.

  • A megtelepedés előtti időszakot preimplantaciós periódusnak nevezzük, ami a kutya fajban kb. 18 napra tehető.

  •  

  • A méhnyálkahartyán megtelepedett embrió a 21-22. nap táján már a hasfalon keresztül tapintható és ultrahanggal is látható.

  • A magzatburkok kialakulása (placentáció) a vemhesség negyedik hetéig lezajlik. A megtelepedett embriók a méhszarvakon kerekded kiöblösödéseket, tágulatokat okoznak.

  • Ezek igen jellemző képletek, átmérőjük a vemhesség 19-35. napja között 1-6 cm között változik.

  • Ezután fokozatosan tömlőszerű tágulatokká alakulnak át, és az egyes embriócsomók egymáshoz közeledve, a fölszaporodó magzatviz következtében, egyenletesen kitágítják a méhet.

  • A vemhesség 50. napján a méh a hasüreget a medencétől a rekeszizomig kitölti, es megnöveli az egész has térfogatát.

  • Az anyaállat testtömeg-gyarapodása a vemhesség végére 35-40%-ot is elérhet.

 

 
 

  • A kutya vemhességének időtartama és megállapítása

  • A kutya átlagosan 63 napig (szórás 60-66 nap között) vemhes. Egyes törpe fajtákban 4-5 napos lerövidülés lehetséges.

  • A vemhességi idő egy magzat esetén 68-70 napig is meghosszabbodhat.

  • Látszólag meghosszabbodik a vemhesség, ha a szuka többször       ( esetleg több kannal) párosodik és a vemhesség időtartamát az első párosodástól számítják.

  • A vemhesség időtartamának meghosszabbodása (kb. 70 napos), tapasztalható kutyában akkor is, ha a tüszőrepedésre 2-3 nappal a párosodás után kerül sor.

  •  

  • Ilyenkor a petesejtek csak a párzás utáni 7. napon termékenyülnek meg.

  • A petesejteknek a tüszőrepedés után még 3-4 napig tartó érési folyamaton kell átesniük, ugyanakkor az ondósejtek termékenyítő képessége a petevezetőben kb. 5-7 napig is megmarad.

  • Mindezek eredményeként késői fogamzásra és a vemhességi idő látszólagos meghosszabbodására kerül sor.

  • A vemhesség időtartama meglehetősen állandó, ha azt a tüszőrepedéstől vagy az ezt megelőző LH-csúcstól számítjuk (63 nap!). A tüszőrepedés időpontjának ismeretében az ellés napja igen nagy biztonsággal előre is jelezhető.

  •  

  • A kutya méhlepénye különleges, ragadozókra jellemző felépítésű. Az anya és a magzat vérkeringését négy sejtréteg választja el egymástól.

  • Az irhaburok bolyhai és a méhnyálkahártya összenő egymással. A húsevőkben az irhaburok citrom alakú. Eleinte a két csúcs kivételével egész felületen bolyhos.

  • A két végének a sima része befelé fokozatosan növekedik úgy, hogy végül is a bolyhos rész már csak övszerűen veszi körül a folyadéktömlőt

  • A kutya magzatburkai a méhről rendszerint könnyen leválnak, heves fájásoknál nemegyszer már méhen belül is, mivel a placenta alapját meglazították, leszakadásra jól előkészítették a szövetemésztésre képes magzati placenta bolyhai.

  • Emiatt a burokban születés sem ritka kutyánál.

  •  

  • Vetélés és koraellés

  • Előrehaladottan vemhes szukák vetélését és koraellését hasonló tünet (zöldes- barnás hüvelyváladék ürülése) jellemzi.

  • Túlhordáskor is gyakran tapasztalható hasonló színű, sűrű váladék folyása, ami arra utal, hogy a túlfejlődött magzat (többnyire egy) már elpusztult, a placenta pedig levált, és a magzati függelékek szétesése közben keletkező sűrű váladék a nyitott nyakcsatornán át a hüvelybe ürül.

  • A vehem korának megállapítása

. Megszületéskor a kölyökkutya egész teste az alsó hasfalat kivéve dúsan szőrözött

 

    A szemhéjak összetapadnak, a hallójárat zárt.

  • A metszőfogak még nem törték át a fogínyt.

  • Az érett újszülöttekre jellemző bársonyos szőrköntös kialakulása a vemhesség utolsó hetére esik, tehát a kölykök érése gyors folyamat. 

  •  

  • A kutyavehem nagysága és tömege fajták szerint meglehetősen széles ingadozást mutat.

  • Az embrió 18 napos korban 4 mm-es egyenes, 25 napos korban 3 cm-es és kissé meggörbül, a szem helyén a bőrrel fedett szemgödör már kialakult.

  • A négyhetes magzat ivarszervei már kialakultak.

  • A vehem az első hónap végén átlagosan 4, érett korban 12-20 cm hosszú.

  • Az érett magzat tömege fajtától függően 100-800 g között változik.

  •  

  • A szőrzet a 6-7. héten már észrevehető, a 8. héten rövid és bársonyos. A karmok a 6. héttől erősek, és a szemrés helye is megtalálható.

  • A szemhéjak között a 9. héttől finom hámhíd található. A has és a köldöktájékot még születéskor sem borítja egyenletesen szőr.

  • Az újszülött felnevelhetősége érdekében fontos annak megállapítása, hogy a magzat érett-e vagy éretlen.

  • Érett az újszülött általában, ha ellen tud állni a sokféle, részben károsító környezeti hatásnak.

  •  

  • A vemhesség megállapítása

  • A vemhesség alatt jellemző változások figyelhetők meg a nemi szervekben, az emlőkben és az anyaállat viselkedésében. E változások hátterében idegi es hormonális tényezők állnak.

  • A méh kezdetben ampullázottá, majd később egyenletesen kitágulva, tömlőszerűvé válik és 10-15-szörösére is megnagyobbodik.

  • A méhnyak a vemhesség teljes ideje alatt erősen zárt.

  • Viselkedésbeli változások is észlelhetők, a szuka jellemzően nyugodtabb lesz, kevesebbet mozog. 

  •  

  • A vemhes állat élénkebbé, falánkabbá válik, az első harmadban szemlátomást hízik.

  • Ennek kétségtelen célja a tartalék felhalmozás arra az időre, amikor a magzat tápanyagszükséglete már nagymérvű.

  • A has megnövekszik, alakja megváltozik, kissé lelóg, később a hasfalon keresztül a magzatok mozgásai is észrevehetőek. Az emlők a vemhesség második felében kifejlődnek, megnövekednek, nagyon sok esetben már a várható ellés előtt 1-2 héttel tej- szerű váladékot ( előföccstejet) termelnek.

  •  

  • A vemhesség megállapításának lehetőségei

  • A vemhesség megállapítása, különösen a korai időszakban, a kutya tulajdonosának is érdeke. Biztosan diagnosztizált vemhesség esetén az állat tartási és táplálási körülményeit a szükségleteknek megfelelően alakíthatja.

  • A vemhesség minél korábbi megállapítását az álvemhesség viszonylag gyakori előfordulása is indokolja, az utóbbi esetben ugyanis az állat túltápláltságát és elhízását okozhatjuk puszta jóindulatból.

  • Az álvemhes és vemhes szuka egyaránt azonos viselkedésmintát mutat, ami a legfigyelmesebb tulajdonost is megtéveszthet

 

leginkább jellemző tünetek

  • -az állat nyugodtabbá válik, -több élelmet fogyaszt, -a has növekszik,

  • -az emlők megduzzadnak, világos szőrzetű, pigment szegény vagy fehér kutyáknál a csecsbimbók kipirosodnak, bővérűvé válnak, a mirigyállomány megszaporodik és megindul a tej termelése is.

  • -A csecsbimbók körül a szőrzet a vemhesség utolsó 10 napjában gyérül, a csecs- bimbókat jól látható udvar veszi körül, kevésbé pigmentált fajtákban rózsaszínes tónus is látható.

 

Vizsgálati módszerek 

  • Hüvelyvizsgálat ("hüvelytükrözés").

  • A hasfal áttapintása

  • Röntgenvizsgálat.

  • Hallgatózás.

  • Ultrahangos (szonográfiás) vizsgálat

  • Vérparaméterek változásának kimutatása.

 

Az alom nagyságát befolyásoló tényezők  

  •  

    A legtöbb többet szülő faj, így a kutya faj is, genetikai adottságainak megfelelően egy bizonyos határon belül változó nagyságú alom produkálására képes.

  • Egyes fajoknál éppen az optimális vagy kevésbé optimális környezet függvényében az egymást követő almok nagysága természetszerűen változik.

  • A szabad természetben ez az ingadozás nem túl nagy kilengéseket mutat.

  • Mindez az emberi beavatkozás, a mesterséges szelekció eredménye. A farkas és a vadkutyák kisebb almokat szülnek, míg a háziasított kutya fajtánként igen változóan kis és nagy, sok extrém módon nagy almokat is vet.

  •  

  • a kutyafajták utódszámát a mindenkori szuka határozza meg döntően. A kanok többsége termékeny, és olyan milliárdos nagyságrendben termeli az ondósejteket, hogy azok alomszámra gyakorolt hatása elenyésző.

  • A legfontosabb alomszámot befolyásoló tényező a szuka nagysága és az általa termelt átlagos petesejtszám. Általában a nagytestű szukák nagyobb almokat, a kistestűek kisebb almokat vetnek, ebbe beleértve nagyon sokszor a test hosszat is (pl. rövidlábú fajtáknál!)

  • -az alomszámot nem utolsó sorban genetikai tényezők határozzák meg, örökölhető tulajdonság és tenyésztői módszerekkel szelektálhatunk is erre a sajátosságra.

 

A termékenység (a szaporaság) önmagában nagyon összetett tulajdonság,

  • -A korai ivarérettség

  • -A tüzelés tüneteinek intenzitása és az ivari szaganyagok (szexferomonok) termelésének képessége.

  • -A növekvő tüszők (petesejtek) száma ugyanazon tüzelés alatt.

  • -A párosodás után megtermékenyülő petesejtek száma.

  • -Embrióvá továbbfejlődő megtermékenyült petesejtek (zigóták) száma.

  • -A méh üregében a férőhely függvényében is megtelepült (beágyazódott) embriók száma.

 
 

  • -Embrióból magzattá fejlődött utódok aránya
  • -A kifejlődött, megszületett és életképes (nagy vitalitású) alom
  • -Az anyakutya jó alomnevelő képessége és az ehhez nélkülözhetetlen nagy tejtermelés, lehetőleg hosszabb ideig perzisztálva.
  • -Külön érdemes említést tenni az anyakutya koráról.
  • A kutya alomszáma, ha szélsőségekben gondolkodunk, általában 1-20 között változik, de meg enné1 nagyobb almok is ismertek.
  • nagy értékű az a szuka, amely bár nem a kiállítások állandó győztese, de jó termékenységgel rendelkezik és ezt utódaira is átörökíti!

 

Vemhesség alatti rendellenességek 
 

  •  

    Vetélés és koraellés .

  • Az okok általában nem fertőzőek és fertőzőek lehetnek.

 

A kan kutya szaporodásbiológiája és nemi működésének zavarai  
Tenyészkanok andrológiai vizsgálata
 

  • A kutyatenyésztésben gyakran merül fel a kanok tenyész alkalmasságának és termékenyítő-képességének kérdése.

  • A fogamzás elmaradásának mindkét ivar oka lehet. Egyes kanok után a nőstények következetesen vagy bizonyos időszakokban üresen maradhatnak.

  • A terméketlenség okának felderítése a kanok rendszeres és alapos vizsgálatát sem nélkülözheti.

  •  

  • Azonosítás

  • Nagyon lényeges a vizsgálandó hím lehetőség szerinti pontos azonosítása (tetoválási szám, orrtükör lenyomat, egyedi jegyek, törzskönyvi adatok), mivel leginkább ez az a lehetőség, ahol a legtöbb visszaélés és megbízhatatlanság tapasztalható.

  • Az utódok származási ellenőrzése csak vércsoport és különféle markerek vizsgálatával lehetséges.

  •  

  • A tasak vizsgálatakor figyelemmel vagyunk fejlettségére, a külső és belső felületen lévő sérülésekre, különféle elváltozásokra (fekélyekre, göbökre, gyulladásos területekre, összenövésekre), a nyilas tágasságára, veleszületett és szerzett tasakszűkületek fennállására stb.

  • A gyakori, hurutos-gennyes váladékozással járó tasakgyulladásnál eldöntendő, hogy az önállóan vagy a húgyúti szervek gyulladásával összefüggésben alakult-e ki.

  • A pénisznél a fejlettséget, a gyulladások, a daganatok, a törések, a nyálkahártya-sérülések és a vérzések fennállását vizsgáljuk

  •  

  • A hereborék megtekintése és tapintása során a részarányosságot és a bőr állapotát (megvastagodását, pigmentáltságát, ekcémás pikkelyezését, gyulladását, daganatok jelenlétet) vizsgáljuk.

  • A heréknél azok helyeződését (közel, távol a hasfaltól, hereborékban vagy azon kívül), alakját, nagyságát, tapintatát és fájdalmasságát vizsgáljuk. Rejtettheréjűségnél feltétlen tisztázandó annak típusa (hasűri vagy lágyékcsatorna közeli) és a rejtett here nagysága (daganatos megnagyobbodás, fejletlenség, sorvadás?).

 

A szaporítással kapcsolatos teendők 

  • A pároztatás.

  • A kutya szaporításának sarkalatos mozzanata a megfelelő időpontban és módon végzett párosítás.

  • A szülőpárok megválasztása a tenyésztők és a kutyatartók felelőssége. A gyakorlatban általános, hogy a tulajdonosok elhatározásából mindig egy adott szuka és kan párosítására kerül sor.

  • Ez a nem mindenkor tenyész párosításnak nevezhető esemény figye1men kívül hagyja a természetes körülmények között érvényesülő ivari kiválasztódás, a "szabad párválasztás" lehetőségét.

  • A kutya- fajban -köztudottan -nem jellemző a monogámia, a szinte alkalmi párválasztás korántsem életre szóló kapcsolat. Ez alól kivételt képez néhány különleges fajta, pl. a komondor, amely esetenként hajlik bizonyos fokú monogámiára.

 

A tenyészkan 

  • Általában kedvező, ha a tenyészkannak szánt hímet viszonylag korán, az ivarérés késői szakaszában vagy a tenyészérettség kezdetén (1 éves kor körül) veszik tenyésztésbe.

  • A korai kezdés számos előnnyel jár. A rutinon túlmenően a libidó is kedvezően alakul, az ilyen kan mar a tenyészérett kor első felében eléri teljesítménye csúcsát. A jó és kiegyensúlyozott libidójú kan jobban szolgálhatja a szelektív tenyésztés céljait is

  •  

  • Gyakran vitatott kérdés, hogy mikor és hányszor pároztassunk.

  •  

    Ha a párosodás megfelelő időben megtörtént, a fogamzásnak és a kellő nagyságú alomnak nincs különösebb akadálya, lényegében egyetlen párosodás is elégséges a termékenyüléshez.

  • Ha újabb fedeztetésre is sor kerül és nem vagyunk biztosak a szuka termékeny időszakában, ajánlatos a második fedezést legalább 48 vagy akar 72 óra múlva megismételni.

 

A kutya mesterséges termékenyítése 

 

A haszonállat-tenyésztésben régóta eredményesen alkalmazzák a mesterséges termékenyítést. Egyes fajoknál ez a módszer szinte egyetlen módja a megfelelő genetikai értékű utódok biztosításának.

  • -Genetikailag nagy értékű hímállatok egyetlen spermaadagjával több nőivarú állat termékenyíthető, ez a szám állatfajtól függően 10-1000 között változhat.

  • -A mesterséges termékenyítés a mélyhűtési technológiával kombinálva nagymértékben növeli a genetikai előrehaladás lehetőségét. Egyrészről a termékenyítő anyag melyhűtött állapotban a világ bármely részére eljuttatható, másrészről hosszú ideig, akar évtizedekig is tarolható.

 

A kan kutya nemi működésének zavarai 

  • A nemi működés zavarai veleszületett és szerzett okokra vezethetők vissza.

  • A nemi szervek veleszületett rendellenességéből adódó zavarok közül ritkábban az interszexualitás különböző változatait, gyakrabban a rejtett heréjűséget és a here, valamint az ondózsinór csavarodott helyeződését tapasztaljuk.

  • A szerzett okok közül a heregyulladások és heredaganatok, továbbá a prosztatagyulladás és a prosztatatúltengés, illetve a prosztatadaganatok és a STICKER- szarkóma emelendők ki.

 hivatkozás: vanilladog

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.